Angyal
(versek Timihez VII.)
Ha már minden percünk a múltba néz.
Ha már emlékem benned halni kész.
Ha már a semmit jelentem neked.
Ha már csak tűnő álom a szó: „veled”.
Ha már létezésem is tagadod.
Ha már benned új boldogság ragyog.
Ahol a múlt, csak megfakult „lehet”,
Mert utad tőlem távolra vezet,
S szerelmem terhét mint csomagot,
Mely a mélybe ránt, magára hagyod,
Hogy újra tiszta fényedben ragyogj,
Angyal!
Ha már emlékem benned halni kész.
Ha már a semmit jelentem neked.
Ha már csak tűnő álom a szó: „veled”.
Ha már létezésem is tagadod.
Ha már benned új boldogság ragyog.
Ahol a múlt, csak megfakult „lehet”,
Mert utad tőlem távolra vezet,
S szerelmem terhét mint csomagot,
Mely a mélybe ránt, magára hagyod,
Hogy újra tiszta fényedben ragyogj,
Angyal!
Sosemvolt szerelmed rabja vagyok
2005.10.14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése