verseim

Még itt vagyok (veled) 

(Versek Őhozzá III.)

Kedvesem! Még itt vagyok veled.
Gyermeki, érzékeny lelkem, csak neked.
Gyengéden sírva suttogja neved,
Hogy míg él, csak téged szeret.
Öröm volt minden perc veled,
De most fogd meg a remegő kezet,
Mely lassan a halálba vezet…
… de még itt vagyok veled! 

Kedvesem! Szeress, míg melletted vagyok.
A gyengéd fény már felettem ragyog.
Ölelj át, s még egy csókot adok,
Megőrzöm belül mit tőled kapok,
Mert nekem már nem lesznek holnapok,
És őrizd a mát, mit még adhatok.
Ha már nem leszek neked…
… de még itt vagyok veled!

Kedvesem! Fogd meg e hideg kezet.
Érzed kicsim? Nyugodt. Már nem remeg.
Nem dobban a szív sem már senkiért,
Mely tegnapig is csak érted élt.
Mosd le arcomról a fáradt könnyeket.
Zárd izzó öledbe kihűlt testemet.
S bár ajkam néma, többé nem nevet…
… de még itt vagyok veled!

2000.01.27.