Verseim

Lennék 

(Mónihoz V.) 

Lennék Nap, mely feletted ragyog.
Lennék csönd, hogy rejtsem sóhajod.
Lennék tűz, mely tebenned lobog.
Lennék szív, mely teérted dobog.
Lennék lélek, s vele a vágy.
Lennék az est, és benne az ágy.
Lennék ezer, s még ki tudja hány,
Aranyló csillag az ég falán. 

Lennék toll, mit a kezed vezet.
Lennék papír, mely őrzi neved.
Lennék könny, mely halkan pereg.
Lennék csók, mit adnak neked.
Lennék kar, mely ölel téged.
Lennék tükör, s benne képed.
Lennék öröm, s lennék bánat,
Mely elemészt, míg téged várlak. 

Lennék a vér, mely tebenned ég.
Lennék a kezdet, s lennék a vég.
Lennék az eső, hogy mossam arcodat.
Lennék benned, egyetlen gondolat.
Lennék az első, s ha kell az utolsó.
Lennék bölcső, s lennék koporsó.
Lennék halál, s lennék az élet.
De képtelen vagyok elérni téged.