2017. július 14., péntek

Szindbád




Nekem soha nem lesz nyugovásom. 
Saját utam, vagy más útját járom, 
Boldogságot mindhiába várom. 
Magamén nem, csak mások arcán látom, 
Sosem volt, gondtalan ifjúságom, 
Szerelmem, hitem, minden hazug álmom. 
S ha mindezt ezerszer is bánom, 
Békét nem ad sem életem, sem halálom.
Űz,hajt, nem lehet sohase megállnom.
S ha fáradt, bús szemem végül lezárom,
Kivet a föld is, hogy az Isten se lásson,
Nekem soha nem lesz nyugovásom.

2015. július 16.


Nincsenek megjegyzések: